Így, október 23-a körül sok emberben felmerülhet a kérdés: az 1956-ban kimutatott hazaszeretet még mindig benne ég az emberekben, vagy ez már régen kikopott a magyar nemzetből, esetleg a világból? Az egyre inkább globalizálódó világunkban, sokkal jobban előtérbe helyeződnek a személyes célok, mint a közösség.
Én úgy gondolom, hogy nagyon fontos kitérni arra is, hogy melyik nemzetről beszélünk. Például, nagyon nehéz lenne összehasonlítani a legendásan nacionalista franciákat, a nemzetként alig létező, közép-, és kelet-afrikai országokat. Azonban a magyarság hazaszeretete nagyon leromlott az utóbbi évtizedekben, szerintem nagyon méltatlanul.
Nagyon sok fiatal vágyik nyugatra, hogy ott szebb és jobb életet élhessen. Nekem volt lehetőségem többször is kiutaznom és látni, hogy nem fenékig tejfel ott sem az élet. Főleg Európában a bevándorlók munkalehetőségei elég korlátozottak, és nem fizetik meg őket annyira, amennyire számítanak és ha kint is akarnak maradni, egyáltalán nem több a real keresetük mint itthon.
Kiszélesítve a látómezőnket egyre szembetűnőbb, hogy mi még nem is vagyunk annyira rossz helyzetben. Országok százait lehetne sorolni, ahol rosszabb az életszínvonal mint Magyarországon. Én azt gondolom, - bizonyos foglalkozásoktól eltekintve - hogyha valaki képességeihez mérten jól tanul, becsületes, dolgozni akaró személyiség, ebben az országban is hasonló élete lehet, mint nyugaton.
Eddig a tényekről és a megélhetésről beszéltem, de szerintem nagyon sokat jelent a személyes érzés is. Sokszor fog el az az érzés, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet. Amikor külföldiek véleményével találkozom, és dicsérő szavak követik egymást, hogy milyen finomak az ételeink, akár a francia gasztronómiával is versenyképes, vagy amikor Brazíliában keresik a tokaji aszút, a herendi porcelán, vagy akár Brahms Magyar táncai, de sorolhatnánk még mennyi világhírű hungarikumunk van, akkor én büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok és ott születtem, ahonnan ezek a remek dolgok jönnek.
De sajnos, amikor szembesülök azzal, hogy magyar származású emberek saját céljaik elérése érdekében, akár a saját nemzetük becsületén és jó hírén is képesek átgázolni, bizony sajnálom, hogy ugyanúgy magyarnak nevezhetnek minket.
Arra kérdésre, hogy mit jelent ma a haza szeretet nem lehet jó választ adni. Én inkább így kérdeznék:
Neked mit jelent a hazád?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése